Játék és majdani munka

Judit hívására bekapcsolódom egy ún. stafétajátékba, aminek az a lényege, hogy az általam most olvasott könyv 161. oldalának 5. mondatát kell bemásolnom ide. Mivel mostanában "tanító" jellegű könyvekkel vagyok elfoglalva (pl. Médiaetika), így kerestem egy olyan könyvet, amit nagyon szeretnék elolvasni, (mi mindenre jó az internet :) és ennek 161. oldalának (remélem legalábbis, mert a neten olvasva a dolgok egymás alatt helyezkednek el, oldalszám pedig nincs, csak a bekezdések mellett vannak számok, így lehet ez a 161. bekezdés is...) 5 mondatát írnám ide:


A mellékes, a félmegoldás, a közhely, a mellébeszélés, a kitérés, a köntörfalazó műgond végül is több és gonoszabb erőfeszítést követel, mint a lényeges, az egyszerű, a tökéletes.

Ez pedig Márai Sándortól a Füves könyv. Neten akadtam rá a belőle kivett idézetekre, és találtam ezáltal meg sok más művét is, és meg kell mondjam, mindegyik lenyűgöz, elgondolkodtat, és ösztönöz arra, hogy egyszer, a közeljövőben kezembe vegyem ezeket a könyveket.
Vannak terveim, például hogy szeptembertől német korrepetálást vállalok, akit érdekelne, az nyugodtan környékezzen meg, suliban vagy azon kívül is.
Ha már dolgozni nem tudok a suli mellett, akkor legalább így szerzek egy kis plusz jövedelmet, amit saját, nemes céljaimra fordíthatok, pl. musicalstúdió (közeleg szeptember 6.!)
és a hőn áhított könyvek. No meg persze a lányos kiruccanások, amik meg fognak fogyatkozni így az iskola idején, de a teljes megszűnésük... lehetetlen. Mert akkor elfásulnánk a nagy hajtásban, és azt ugye nem akarjuk. :)
De a nagy hajtás, az bizony nagy hajtás lesz. Hiszen konkrét elképzeléseim még elég változékonyak a továbbtanulásommal kapcsolatban, az a legcélravezetőbb, ha minden tárgyból olyan eredményeket produkálok, amikkel, ha akarom, tovább tudom vinni magam. És legyenek most a blogolvasók a tanúi annak, hogy én megígérem, meg fogom próbálni elérni matekból az ötöst! Az már más kérdés, hogy ez vajon reális elképzelés-e, de én megpróbálom! (Alexa, mint ebben is rokonlélek-barátnőm tanusíthatja, hogy ez bizony komoly feladat. De ketten együtt sok mindenre képesek vagyunk, matekórán is. Az lenne a legjobb, ha ketten írhatnánk egy dolgozatot, és majd egy érettségit is. Egyből nem lenne probléma ezzel az 5-össel...;)
Tudom, mi vár rám szeptembertől, és bizony nem vagyok elájulva tőle. Mégis várom. Már hiányzik a napirend, a reggeli buszozás, vonatozás, az együtt nevetgélős szünetek, az órák, és az, hogy a vignettáimra az idő múlásán elmélkedve írogassam rá szorgalmasan, hogy Reigl Angéla 12.A (!)... Lehet, hogy a napjaimat sokszor a "túl sűrű" jelzővel illetem majd, de ennek egyszerűen most van itt az ideje. Suli, nyelvtan OKTV, musicalstúdió, németkorrep... könnyű nem lesz, abban biztos vagyok. De aki sokat akar, az dolgozzon is sokat, ugye? Így működik ez a világ. Tanúja a három év némettanulás, és az eredménye. Majd erre gondolok, mikor a bilim borulni készül... :)